Tavaly belecsöppentem egy öntözéses projektbe, ami nagyon komolyan felkeltette az érdeklődésemet. Az elmúlt évek aszályának keserve és ahogy jártamban – keltemben öntözéssel érintőlegesen találkoztam, valahogy elgondolkodtatott. Hallottam már róla, de sosem gondoltam végig, hogy ez komoly lehet, pedig nagyon is fontos lehet. Ha valaki hozzám hasonlóan nem ismerné, csepegtetőcsövet fektetnek le, szántóföldön, a művelési mélység alá (40-50 cm), ami ott is marad kb. 10 évig. Az öntözés így kvázi alulról történik, aminek rengeteg előnye van.
Nincs (minimális) a párolgási veszteség. Azt tudjuk, hogy 10 mm eső nem eső, mert másnap 40 fokban pont el is párolog, de ha nem tenné a növény ennyit elpárologtat. Szóval, ha felszínen öntözünk ökölszámnak inkább 40 mm víz kell, hogy maradjon is belőle valami a talajban. Na ezzel szemben, ha a talajban van mélyen a csepegtetőcső, lehet a felszín forró vagy száraz, sokkal kevésbé párolog el. Jó, de ha lentről még lentebb szivárog, mert ugye gravitáció meg minden, akkor az nem a növényé lesz nem? Nem. Írtam cikket a páranyomásról, ami azt jelenti, hogy a melegebb, szárazabb közeg szívja a nedvességet; emiatt a csepegtetőcsőből fölfele kétszerannyit halad a víz, mint lefele.
Lekényszeríti a növényt. Mivel mélyen van a víz, a növény kénytelen lefele gyökerezni, így amikor beüt a forróság, van tartaléka a felszínhez képest. Ha fentről locsoljuk akkor fönt gyökerezik, amitől sokkal kitettebb lesz.
Lényegesen kevesebb víz elég. Mivel nem párolog el a felszínen ezért 5-10 milliméternyi öntözésnek is lesz értelme. Ritkábban, kisebb vízhozammal is elég öntözni. Kisebb kút, kisebb infrastruktúra.
Képek forrása: https://grekkon.com/ és https://avital.rs/
Nincs iszapolódás a felszínen. Felszíni öntözés egy nagy problémája, hogy beiszapolja a felszínt, ha arra hajlamos a talaj, akkor mechanikailag fel kell törni. (tapasztalatból tudjuk, mert a BUSA Forgókapás kultivátora pont alkalmas arra, hogy nagyon gyorsan és kis energiával lehet ezt megoldani). Szóval még ha addig öntözünk a csepegtetőcsővel, hogy megjelenik a felszínen a nedvesség, akkor is megmarad a szerkezete.
Ehhez most akkor a BUSA Bt. -nek mi köze? Rendszer. Ahhoz, hogy működjön Magyarország mezőgazdasága a legjobb technológiákat kell használnunk. Igen, fontos a precízió, meg a digitalizáció, de a napi 7 mm-re képes lineár öntöző véleményem szerint olyan beruházás, ami nem működik. Ez a motivációm.
A sztori amúgy úgy nézett ki, hogy lazító volt az alapkérdés. Olyan lazítót tudunk-e csinálni, ami 45-50 cm mélyen egyenletesen átlazítja a talajt. Nyilván, de miért kellene egyenletesen? Mert a kivitelező lazítójának lazított talaj kell. De akkor már lehetne annak az eszköznek az osztására csinálni és GPS -sel menni. De akkor már akár a BUSA lazítójával is lehet csövet fektetni. OK! Akkor csinálunk egy csőfektető lazítót.
Nagyon félve és óvatosan mondtam ki, de az összes csepegtetőcső fektető lazító geometriája rossz. (Amit én megtaláltam.) Ez arrogáns egy kijelentés, de a sima szántóföldi lazítókból is boldog boldogtalan „rossz” eszközt húzgál, így éltem a gyanúperrel. (Nagyon eufemisztikus megfogalmazása, hogy amit ma Magyarországon-n lazító címen húzgál mindenki az minimum káros a talajra, de inkább büntetendő lenne.)
Lelövöm a poént, nem tévedtem. Könnyebb húzni és értelmesebb munkája van a BUSA csepegtetőcső fektetőjének, mint az alternatívánknak.
Amit a képen láttok, egy lazító, a hátulján egy speciális levezető dobozzal. Nem csővel, dobozzal. Előtte egy előhántó tárcsa, ami a vonóerőt csökkenti, illetve, ha akadna a szármaradványt kezeli. Rugózott de teherviselő törőhenger, ami csak a kések nyomán dolgozik. Fölül egy platform, amin a gépkezelők tartózkodhatnak. Illetve a cső csévélő. Apropó csévélő. Automata gyorscserélő rendszert terveztem, amivel nagy mértékben lerövidíthető az állásidő. Nem mindegy, hogy 5percig megy a traktor majd 5 percet vagy 2-t áll. Bónusznak a lefutásgátló azonos terhelést és feszítést ad a csőre a tekercs elejétől a végéig.
Mélységre a gép 35-55 cm -re lett tervezve, most 45 cm-re dolgozik.
Izgalmas? Nagyon! Szerintem. Még biztos írok róla. Kérdezzetek!
