Olyan géplátogatáson jártam, amit érdemes megosztani. A BUSA GYMF ezúttal egészen Szicíliáig jutott.
Egy új régió mindig rejt meglepetéseket, az első gép mindig nagy mérföldkő. A helyi gazdaságok ültetvénybe kerestek gyomirtót, egész felületre. Nem a legegyszerűbb kivitelre esett a választás, az RP széria parallel függesztő segítségével oldalra kihelyezhető, így jól alkalmazkodik az ültetvények eltérő sor- és művelési rendszereihez.
Abban maradtunk, hogy leszállítjuk a gépet, majd megyünk beüzemelni. Ez sikerült is harmadik nekifutásra, mert kétszer is leesett az ég közvetlenül az indulásom előtti napon. Klímaváltozás. Az első negyedévben megvolt a korábbi éves csapadékátlag. Mielőtt kiérkeztem próbálgatták már a gépet, de a rázósabb terepekkel megvártak. Mégiscsak én törjem össze a gépet.
A terület amúgy festői hegyoldal, szőlő, magasabb részeken sziklásabb, alacsonyabban fekvőn agyagosabb, a korábbi esőtől még nedves. Minősített bio ültetvény, fajtától és technológiától függően van ahol művelt, van ahol füves a sorköz, de próbálgatják az élő sorközt / takarónövényt is.
Átmentünk hát a műveletlen takarónövényesbe. Itt a talaj határozottan nyirkosabb és kemény volt az árnyékolás miatt. A meredekről visszavettük közepes szögre, hogy szélesebbet fogjanak a kések, egy oda-visszával jól kinyitottuk a méteres növényzetet. Kipróbáltuk ugyanitt, ahol előtte kaszálták, de az technológiailag nem tűnt szerencsésnek. a levágott szárak, a csúszós agyag nem segítettek a késeknek kapaszkodni, csúnya lett. Nem kell előtte levágni, egy művelettel kevesebb.
Itt jött a kérdés, hogy nézzük meg az oliva ültetvényt? Naná! Aha. Amikor az alföldi gyerek rácsodálkozik, hogy az oliva sziklán megél. Értsd az alapkőzet van a sorközben. Egy ujjnyi apró köves réteg és szikla. A rengeteg csapadék hatására amúgy gyönyörű zöld sárga volt a sorköz a növényektől a sziklák repedéseiből szőnyegként bújtak ki. Eddig eljöttünk ki kell próbálni nemde… Meredekebbről kezdünk, mégis csak térdig ér az a nyavaja. Ment egy kört, nem szakadt szét, juhéj. Próbáljuk ki a kontrol módot. Irány lapos szögre, mit mutat. A sziklába gyönyörűen tudott kapaszkodni a kés, így a laposabb szögeken is jól forgott nagy zöld tömeg ide vagy oda. Ez is bejött, meredeken kicsit sávosan, de széttépte növényeket, laposan viszont egyenletesen, de csak összetörte a zöldet, de egyben maradt.
Alapvetően mindenki boldog volt, vacsorához a most már Busával művelt ültetvényről származó bort kortyolgattuk. Jó volt látni, ahogy a helyi vállalkozások, a szállás az étterem, a halászok, a gazdák kooperálnak.
Másnap kb húsz gazdálkodóval, szaktanácsadóval mentünk végig ugyanezeken a területeken. Az ültetvény gazdája egyre jobban érezte a gépet, egyre gyorsult, pontosabban ment. A művelt részen is elismerő bólogatással találkoztunk, a tempó az egyenletesség, a sekély munka jó kombináció, de a nagy meglepetés az olivásban volt megintcsak. Az a terület még a szárzúzót is kivégzi, nem hogy más gépet. Megragadtam az alkalmat, hogy megmutassam az előző napi eredményt. Amit meredek szögön széttéptünk teljesen, ott a kitakart alapkőzet délre ki is száradt; míg ahol a lapos szögön összedrimbolt mulcsszőnyeget csináltunk, az alatt határozottan nyirkos, nedves volt az altalaj.
Nyárra beterveztük a következő bemutatót, addig a gépbe is szaladnak a hektárok, az időjárás is változik, megyünk tanulni tovább. Ja. Ha valódi bio olivaolajat kerestek van kontaktom 😉
