Mára rettenetesen elcsépelt lett a no-till, és a 2025 -ös Agritechnika óta van olyan gyártó, aki feltalálta a no-till grubert. Azért ez a marketing legsötétebb vonala… A no-till az eredetileg csak vetés, betakarítás, vegyszerezés. Igen, ez egy glifozát alapú rendszer, így lett megálmodva. Vannak jó dolgai, mint a gyökérfolytonosság, vagy a talaj bolygatatlanságából adódó talajélet támogatás, a mulcs borítottság. Más kérdés, hogy vannak problémái, pl., hogy a glifozát akárki akármit mond nem gyerekjáték, vagy hogy egy idő után annyi árva mag van a talajon, hogy nincs az a vegyszer, ami mindet fogni tudja. Na és ha megvan a vastag mulcs réteg, arról nem tűnik el a tavaszi kapásnövényben alkalmazott vegyszer az utána érkező őszi kalászosig, így azt is károsítja. Szóval időnként csak kell egy kis vas, de az már nem no-till, hanem min-till, vagy no-till-plus vagy akármi… de a no-till gruber azért erős :D
No-till termékek a BUSA BT. palettáján
BUSA PPV-6
Ezt a vázat kifejezetten direktvetés támogatására hoztuk létre. Direktvetéshez nagy csoroszlyanyomás kell. A nagy csoroszlyanyomás értelemszerűen nagy terhelést jelent a gépvázra, a vetőelemre. Amerikában vannak ilyen vetőelemek, vetőgépek, de ezek a gépek nem az Európai piacra termettek, arrafelé a kis gép 12 sort és 4,5 m szállítási szélességet jelent. Európában vannak flexibilis gépek, állítható sortávval, de azok művelt talajra születtek. Lehet mondani, hogy gyengék, de csak másra lettek tervezve. A kettő ötvözésére született a BUSA PPV-6 váz. Szabadalmaztatott csúszó rendszere segítségével ott állítjuk meg a művelőelemeket, ahol akarjuk 40 cm-től 76,2 cm-ig. A váz közel 2 tonna, így a 300 kg lenyomóerő nem jelent gondot. A brutális váz garantáltan tartani fogja a vetőkocsikat precízen, holtjáték nélkül.
BUSA PreDisc
Direktvetés rákfenéje a szármaradvány átvágása, a magárok képzése. Ha nem szeretne valaki egyből egy új direktvetőgéppel kezdeni az új technológiával való kísérletezést, akkor erre készítettük a PreDisc -et. A meglévő vetőgépet fel lehet venni a hátuljára, legyen az szemenkénti vagy szórva vető. 12,5 … 25 … 50 cm osztásokat csináltunk 3 m-es vázon. Ha nem lenne elég vágóerő, egy trükkös terhelés átvevője is van, amivel a traktor alsó függesztéséről tudja magát a talajba nyomni a gép.
BUSA Mouse Plow
Határeset. Ez azért inkább Min-Till, mert hát mégis talajban dolgozik, de tipikus No-Till problémát old meg. Ha a talaj regeneratív elveket jól csináljuk, föléled az anyatermészet. Ez jó irány, de sajnos a természetben nincs olyan, hogy egy növény dominál sok-sok hektárt, megjelenik valami az ellensúlyozására. Ilyen a mezeipocok is. Ez is a természet része, majd ősszel, ha lekerül a termények egy része, onnan elvándorolnak olyan területekre, ahol már sokan lesznek.
Erre fejlesztettük ki a Mouse Plow-t. Egy gép, ami kamu alagutakat képez, az alagutakba pedig mérgezett csalétket juttat kis kupacokban.
BUSA RDS - Relay Direct Seeder
A BUSA Relay Direct Seeder egy érdekes megközelítésű vetőgép. Nem egy klasszikus felépítésű vetőgép irányából, hanem a sávművelés, injektálás irányából fejlődött ki. A koncepció lényege, hogy egy kultivátor alapú eszköz, mivel Rellay Croppingra, Inter Croppingra (váltásos együttvetés, társításos vetés) találtuk ki. A rendszer 75 cm fő osztású, egy sorba 2 vagy 4 vetőelem szerelhető 25, illetve 12,5 cm osztással. A vetőmagot tetszőleges aprómag vető ráépítésével, vagy front tartályból táplálva meg lehet oldani.
Min-Till / Regeneratív
Rengeteg gazdálkodóval találkozunk, aki tovább (vagy vissza) szeretne lépni a No-Till-ből. A talajközpontú termelés, a folytonos növényborítottság, a gyökérfolytonosság szem előtt tartásával szeretnének elszakadni a vegyszerfüggőségtől. Ekkor kerül előtérbe a sekély, vagy ultrasekély talajművelés, a mechanikus gyomirtás, mechanikus terminálás, sávos terminálás, sávművelés.
De ez a téma megérdemel majd egy új cikket…
