Első ránézésre semmi. De azt is mondhatjuk, hogy olyan eszközök, amire szükség van egy gazdaságban. Lehet nélkülük is gazdálkodni, csak –mostanában inkább előbb- mint utóbb nagy szükség lehet rájuk.

Túl mélyen azért nem kell belegondolni, a hasonlat arra célzott, hogy vannak eszközök, amiket ideális körülmények között akár helyettesíteni is lehet, szóval a gazda is járhatna pickup helyett limuzinnal, de nem teszi, mert évente néhány alkalommal nagyon kell, hogy ki tudjon mászni a sárból, vagy be tudjon menni alkatrésszel a géphez a táblára.

Manapság egyre többször találkozunk olyan technológiai javaslatokkal, hogy hagyjuk ki a magágykészítőt, ami ideális körülmények között jó is lehet, de ha valami kritikus helyzet adódik, nem fog működni a csoda.

A BUSA™ Forgókapás magágykészítője pont olyan nagyágyú, mint egy komoly terepjáró pickup. Mást sem hallunk régi vevőinktől, mint hogy az elmúlt években mekkora áldás volt, hogy megvolt nekik a Forgókapás magágykészítőjük. Kinek a tavaszi, kinek az őszi magágyakon. Kinek a szárazság utolsó vízcseppjeit menti meg, kinek az ingoványos talajon teszi lehetővé a vetést. Ahogy van, akinek van a pickupja mellett másik közlekedési eszköze is, van olyan partnerünk, aki vetőkompaktorral is rendelkezik. Ők mesélik, hogy jó – jó, szép-szép, de amikor kihívás a talajművelés, akkor csak a BUSA™ segít. 

Ennyi képzavar után nézzük, hogy hol van a forgókapán a diffizár és a bütykös gumi, mitől ez a legjobb magágykészítő.

Tavasszal két bajunk lehet, ha sok a csapadék, meg ha nincs. Ha nedves a talaj, csak a sekély, száraz felszíni réteget szabad művelni. Ha belenyúlunk a nedvesbe, mi hozzuk létre a nedves rögöket. A forgókapa állítható rotorjával pontosan határolható a mélység. A különleges elmunkáló hengerei nem tömődnek el a nedves foltokon. A BUSA™ gumihengere gördülés közben összenyomódik, így ledobva a rátapadt földet, míg a belső tisztítós léces rögtörő rugós tisztítója ment meg a fél napos pucolástól. 

Szárazságban kötött talajokon a rögaprítás a kérdés. A forgókapa különlegessége, hogy nem gépsúlyból tapossa szét a rögöket, mint egy nehéz henger, hanem a kések lecsapási sebességében van az energia. Így lehetséges, hogy felszínen kemény száraz, de alatta nedves talajokon úgy készít magágyat a laposabb szögbe állított rotor, hogy közben nem tömöríti agyon a mély rétegeket. 

Ősszel a problémát az idő jelenti. Az alapművelés által bolygatott talajnak nincs ideje ülepedni, ha szárazságban kellett dolgozni, ráadásul kemény és nagy rögökkel állunk szemben. Mindkettőre megoldás a forgókapa. A kések függőleges lecsapása elől nem tudnak elgurulni a rögök. Az állítható rotok nagy szögön mélyebben dolgozzák át a talajt és a művelési mélységük aljáról indítják a tömörítést, így hoznak létre egyenletesebb ülepedett talajt, mint bármi felszínről induló elmunkáló.

A hasonlatból talán az egyszerű feladatoknál fogy el a lendület. Azon lehet vitatkozni, hogy nem biztos, hogy egy terepjáróval a leggazdaságosabb nyaralni menni, azonban a Forgókapának az egyszerű esetekkel sincs baja. Sőt, az alacsony karbantartás igény, az üzembiztosság, a különleges acélból kovácsolt kések kopásállósága mind olyan tulajdonságok, ami miatt megéri Forgókapázni.  Szét kell nézni a használt gépek közt, tizen-huszon éves gépek dolgoznak boldogan ezer és ezer hektárokkal a hátuk mögött, gyakran nagyobb gépre váltás miatt adják csak el őket.

Összegezve, terepjárót maximum csak ajánlani tudunk, de egy jó magágykészítőt adni is!