A helyes talajlazításról részletesen

Az utóbbi éveket tekintve a klímaváltozás miatt már szinte minden évben tapasztalunk szélsőséges időjárási jelenségeket aszály, vagy éppen heves, özönvízszerű esőzések formájában.

A talajlazítás részletei

Az utóbbi éveket tekintve a klímaváltozás miatt már szinte minden évben tapasztalunk szélsőséges időjárási jelenségeket aszály, vagy éppen heves, özönvízszerű esőzések formájában. A talajokon álló víz vagy szikla keménységű kiszáradt rögök megnehezítik a növények dolgát, de még a szakszerű talajművelést is akadályozzák.

A talajművelés egyes lépéseinél próbáljuk megőrizni a lehető legtöbb nedvességet a talajban, mulcsréteget alkalmazó technológiákat alkalmazunk, szinte minden gép munkája után lezárjuk a talajt. A víz elraktározásával készülünk az aszályra. Ugyanúgy fel kell készülni a heves esőzésekre. A talaj infiltrációs képességét a lehető legnagyobb szintre kell hozni.

Előbbiek alapján felértékelődik a középmély lazítók munkája és a megfelelő gép kiválasztása. A talajlazítás az egyik legnagyobb vonóerő-igényű talajművelési művelet. Emiatt fontos, hogy a befektetett üzemanyag árán kedvezőbb talajállapotot hozzunk létre, vagy legalább ne rontsunk a helyzeten.

 

1. kép: A talajtaposás csökkenti a talaj vízelvezető képességét

A lazítózás elsődleges célja a talajban lévő káros tömörödött rétegek felrepesztése. Ilyen tömörödött rétegeket a legkönnyebben vizes talajokon való munkavégzéssel tudunk létrehozni (1. kép). Így magától értetődő, hogy talajlazítást sem tudunk végezni ilyen állapotú talajon. Ha a talaj alkalmas arra, hogy rámenjünk, akkor is van még több tényező, amire figyelni kell, hogy hatékonyan tudjuk elvégezni a lazítást.

Az első és legfontosabb tényező a talaj nedvessége. Itt most már nem a művelhető talaj nedvesség-határértékéről van szó, hanem a lazítható talaj nedvesség-határértékéről. A nedves talaj nem reped, hanem kenődik. Emiatt törekednünk kell arra, hogy a lazításhoz megfelelően száraz talajon dolgozzunk.

A második tényező – amiről meglepően keveset hallunk – a kritikus munkamélység. A lazító munkamélységének van egy kritikus értéke, amely alatt már a kés talajban való mozgása nem a tömörödött rétegek feltörését végzi, hanem az alsóbb talajrétegek tömörítését. Ennek egyik oka az lehet, hogy túl nagy talajréteget akarunk egyszerre megemelni és helyette csak összenyomjuk azt.

1. ábra: A tömörödött talajréteg és a kritikus mélység kapcsolata

A kritikus mélység értéke a talajtípustól és a talajnedvességtől is nagyban függ, de leginkább a meglévő tömörödött réteghez van köze. Nyilvánvalóan a tömörödött réteg feltöréséhez a lazítóorrnak a réteg alatt kell járnia, de arra ügyelnünk kell, hogy csak 5-10 cm-rel állítsuk mélyebbre a lazítót a tömör réteg alá (1. ábra). Ha szeretnénk ennél mélyebben is lazítani, akkor azt egy második menetben tudjuk elvégezni. A második menetben végzett lazítás már részben lazított talajban történik, így az üzemanyag-fogyasztásnak eszerint kell alakulnia.

A harmadik tényező – amiről szintén keveset hallunk – a kritikus munkasebesség. A lazítást nem lehet elsietni. A munkasebességet nem a traktor vagy a munkagép adottságai határolják. A talaj mechanikai jellemzői olyanok, hogy egy bizonyos kritikus sebességnél magasabb sebességen a már említett talajrepesztés nem valósul meg, ellenben a már szintén említett kenődés és tömörödés veszélye fennáll. Utóbbiakat az üzemanyag-fogyasztás növekedése is jelzi. A kritikus sebesség értéke talajtípustól függően 4-8 km/h.

A felsorolt tényezők nagyban függnek a talajtípustól és a meglévő talajállapottól. A valóságban persze lehetetlen homogén tökéletes talajállapotú táblát találni. Viszont az itt említett tényezőket és a hozzájuk tartozó ajánlásokat szántóföldi mérések alapján állapították meg. Emiatt ajánlom a legjobb szándékkal a leírtak átgondolását és alkalmazását.

A lazítók fajtái

Sokféle gépet hívnak lazítónak, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy sokféle lazító van. Különböző feladatokra eltérő gépekre lehet szükség. Nem segít a választásban az sem, hogy a gépkereskedők egy része nem tesz különbséget az egyes lazítófajták között. Próbáljunk meg egy kis rendet teremteni, hogy biztosan a számunkra legmegfelelőbb gépet válasszuk.

A munkamélység alapján…

A szántóföldi alkalmazásoknál a munkamélység alapján megkülönböztetünk középmélylazítókat (30-50 cm) és mélylazítókat (50-90 cm). Ezeket alkalmazás szerint is elkülöníthetjük.

A középmélylazítókat az ekék kiváltására – azaz alapművelésre alkalmazzák. A középmély lazítóknál a talajkeresztmetszet közel egésze átművelésre kerül. Ezt a lazítóorral azonos mélységben elhelyezett szárnyakkal segíthetjük. A sekélyebben elhelyezett szárnyak a legtöbb esetben már átlazított talajban mozognak, így azok funkciója főleg esztétikai (2. ábra).

2. ábra: Lazítószárnyak hatása az átlazított talajkeresztmetszetre

A sekélyebben dolgozó késeket viszonylag sűrű osztással helyezhetjük el egymáshoz képest. A mélyebben dolgozó késekhez nagyobb késosztás szükséges, hogy a kések ne zavarják egymás munkáját és kisebb legyen a bedugulás kockázata.

3. ábra: A lazítókések osztásközének hatása azonos munkamélységben

Az előzőekből következik az is, hogy egy adott osztású lazító (hegesztett felfogatással), csak egy szűkebb tartományban tud megfelelően dolgozni.

4. ábra: A lazítókések munkamélységének hatása azonos osztásközzel

Az altalaj- vagy mélylazítókat a talajállapot javítására (melioráció) alkalmazhatjuk – akár az ekék és a középmélylazítók alkalmazása mellett. A mélyebb talajrétegek vízelvezető képességének javítása az elsődleges cél. Az ilyen típusú lazítók általában egy vagy két késsel vannak ellátva és nagyobb – akár 1-2 méter – késosztással alkalmazzák őket.

A kések elrendezése alapján…

5. ábra: Lazítókések elrendezése felülnézetből

 

Egysoros: A lazítókések egyvonalban vannak, ezáltal a munkájuk egyenletes, és a felszín bolygatása kisebb. A teljes talaj keresztmetszetet egy időben emeli meg, emiatt a lazító hatása nagyobb. A gép vázának konstrukciója a általában egyszerűbb. A kések nagyobb talajellenállását ellensúlyozhatjuk nagyobb késosztással.

Kétsoros: A lazítókések két sorban helyezkednek el, így a második sorban elhelyezett kések már részben lazított talajban dolgoznak. Ebből adódóan a hátsó késekre eső talajellenállás kisebb, és a kések osztása kisebb lehet.

V-elrendezés: A lazítókések V-alakban helyezkednek el. Nyilvánvalóan az 5 vagy több késes gépeknél értelmezhető. A két sorban elrendezett késekhez hasonló a működése, de kevésbé érzékeny az eldugulásra. Talajellenállás és késosztás tekintetében az előző két típus között helyezkedik el.

Térállítású: Olyan univerzális vázrendszer, amely lehetővé teszi az előzőek közül többféle konfiguráció megvalósítását.

A gerinclemezek alakja alapján…

6. ábra: A lazítókések fajtái a gerinclemez alakja szerint

A gerinclemezek alakja szerint is megkülönböztethetünk különböző lazítókat.

Egyenes: Függőlegeshez közeli egyenes él jellemzi. Az él nem hoz fel mélyebb rétegekből talajt, a lehető legkevésbé keveri a talajt. A lazítóorr emelő munkáját azzal segíti, hogy a gerinclemezen elhelyezett él kettéhasítja a talajt. A talajellenállása nagyobb amiatt, hogy a felszín közeli rögök kiforgatása helyett átvágja azokat.

Parabolikus: Előrenyúló kés, amely éle parabolikusan ívelt. Ez talajellenállás szempontjából kedvezőbb alak, de alsó talajrétegeket mozgat felfelé. Részben keveri a talajt, a talajfelszínen felkevert sávokat hoz létre, mivel az ilyen késalakot ritkán alkalmazzák sűrű késosztással.

Vésőeke: Európában a parabolikushoz hasonló előrenyúló késeket értjük ez alatt. A parabolikus késalakot kettő vagy több egyenes éllel közelíti. Az elterjedt késalak szélesebb a legtöbb parabolikus késhez képest, emiatt jobban terhelhető oldalirányba. A működése viszont nagyon eltérő. A széles gerinc miatt nem vágja át a megemelt talajszelvényt, hanem oldalra átfordítja, emiatt nagy gerendely magasságot igényel. Keveri a talajt, mélyebb rétegeket hoz fel, kedvezőtlen esetben nagy rögöket forgat ki. Két sorban elhelyezve kimondottan sűrű osztással alkalmazzák, hogy a felbolygatott talaj minél egyenletesebben legyen átkeverve.

Ha nem ismerős a vésőeke kifejezés, akkor talán „olasz kés”-ként ismerhetjük, mivel az Olaszországban gyártott gépek szinte kivétel nélkül ilyen késsel vannak ellátva.

Észak-Amerikában ez a kifejezés (chisel plow) általában egy ívelt előrehajló szárú nehéz kultivátor kést jelöl. Ezek munkamélysége 30-35 cm szokott lenni, így inkább a gruberekre emlékeztetnek.

Visszahajló: Ritka késalak, mivel csak egy szűk munkamélység-tartományban működik kedvezően. A kés talajban lévő szakasza előrenyúló, majd a felszínhez közel átfordul és a talaj feletti szakaszon már hátranyúló. Az átforduló élszakasz felel azért, hogy a megemelt talajszelvény ne átfordítva legyen, hanem kettévágva. Ha a felső visszahajló szakaszt is a talajba engedjük, akkor az a szakasz tömöríti a talajt.

Paraplow: A gerinclemez oldal irányba ívelt. A lazítani kívánt talajrészt részben oldalra mozgatja. Az eredeti paraplow késkonstrukciónál a cél a bolygatás mértékének csökkentése volt azáltal, hogy a megemelt talajszelvényt nem vágja át a gerinclemez. A piacon azonban megjelentek olyan változatok, amelyeknél a lazítóorr és a gerinclemez eltolása csak kismértékű, így ezeknél csak sekély beállításnál – vagy egyáltalán nem – érvényesül a kedvező hatás. A gerinclemez alakjából adódóan a lazítás egyenletessége kérdéses és a kések szakszerű kiosztása is nehéz feladat.

A talaj bolygatása alapján…

A kések alakjánál már említettük a különböző esetekben az eltérő keverő hatást. A mélyebb talajrétegek felszínre hozása, szinte minden esetben kedvezőtlen. A kés kialakítások között azonban a felszín bolygatásának mértékében is van eltérés.

Egyes kések átkeverik a felszín közeli réteget, ezek munkáját nehezebb megfelelően elmunkálni. Szerencsétlen esetben nagy rögöket forgat ki, amelyek akadályozhatják a talaj megfelelő visszazárását. Lazább talajokon kevésbé jellemzőek ezek a problémák.

A talajnedvesség megőrzése érdekében az utóbbi években egyre keresettebbek az ún. „low disturbance” kések, amelyeknél a talajfelszín felbolygatása a lehető legkisebbre van szorítva. A felszín bolygatásának minimalizálása érdekében a lazító kések előtt egyes esetekben vágótárcsa fut, amely a szármaradványok összetorlódását is megakadályozza. Ezek a kések kivétel nélkül egyenes gerinclemezzel rendelkeznek. A gerinclemez alakja mellett a késelrendezés is hatással van a felszín bolygatásra. A legtöbb alacsony talaj bolygatású lazító egysoros (inline) elrendezésű.

2. kép: A Busa Bt. kései nem bolygatják a talajfelszínt

Az újabb fejlesztésű lazítók nagy előnye, hogy többféle talajművelési technológiába beilleszthetők. A hagyományos művelésben az eke munkájának javítására alkalmazhatók. A csökkentett művelés és minimum művelés gyakorlatilag a lazítókra épülnek. Az alacsony talajbolygatású lazítók továbbá beilleszthetők a mulcstechnológiába, a takarónövényeket alkalmazó technológiákba és más egyéb talajvédő technológiákba is. Egyes esetekben még a direktvetéses művelési technológiában (No-Till) is alkalmazhatók, amennyiben ez szükséges.

Mi a tanulság?

Szükség volt egy magyarországi viszonyokra tervezett, minél univerzálisabb lazítóra. Ezért kezdtük el a Busa Bt.-nél a Busa LTH-5 lazító fejlesztését.

A fejlesztés elnyerte „Az év magyar mezőgépe 2020.” második helyezését az AGROmashEXPO-n, ezzel bizonyítva, hogy valóban újdonság a piacon.

A lazító fejlesztése során igyekeztünk megtartani a korábbi lazítóink előnyeit és ezeket egészítettük ki újabb funkciókkal, hogy a gép a lehető legtöbb helyen megállja a helyét.

A gép egyik különlegessége a robusztus váz, amelyre a lazítókéseket egy sorban és két sorban is felcsavarozhatjuk (térállítású). Így egy géppel tudjuk kipróbálni mindkét késelrendezés előnyeit.

3. kép: Variálható késelrendezés külön adapter nélkül

A kések gerinclemeze egyenes, és hidraulikusan állítható vágótárcsa szerelhető elé, hogy minél kevésbé bolygassa a felszínt. A kés biztosítása nyírócsavaros. A gép munkáját szögvas spirálhenger zárja le, amely a mélységhatárolásért is felel. A munkamélység hidraulikusan állítható 30 és 55 cm között.

Egyelőre három és öt késes változatok elérhetőek, de újabb modellekkel kapcsolatban is várjuk az érdeklődőket.

Ajánlott bejegyzések

Száraz matek

Az idei év sem sikerült egyszerűre a szántóföldi növénytermelők számára. A napokban egy érdekes beszélgetésem

Megtekintés

Horváth Benedek

Tulajdonos

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Horváth Benedek

Személyesen ajánlom
Videós Tartalom

Káprázatos Mezőgazdaság

Felfedezés